Alapszabály
Az Alapszabály ITT tölthető le.
EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY
(Módosított és egységesített szöveg)
A Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatályos rendelkezései alapján, a 2015. március 28. napján tartott Közgyűlés által elfogadott, módosított és kiegészített alapszabályát a következők szerint állapítja meg:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.) Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Csongrád-Csanád Megyei Egyesülete
2.) Az Egyesület rövidített neve: VAGYCSOME, amely név önállóan is szerepelhet bármely okiraton.
3.) Az Egyesület székhelye: 6721 Szeged, Bocskai utca 11.
4.) Az Egyesület működési területe: Magyarország területe
5.) Az Egyesület bélyegzője: téglalap alakú, Vakok és Gyengénlátók Csongrád-Csanád Megyei Egyesülete, 6721 Szeged, Bocskai utca 11. (székhely) felirattal. Az Egyesület honlapja: vagycsome.hu
6.) A Vakok és Gyengénlátók Csongrád-Csanád Megyei Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) olyan civil szervezet, amely a tagok közös, tartós, jelen alapszabályban meghatározott célok folyamatos megvalósítására létesült, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és a tagok által elfogadott alapszabály szerint működik.
7.) Az Egyesület jogi személy, saját nevében jogokat és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető.
8.) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE
1.) Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket.
2.) Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban történő végrehajtására. E tevékenységet közhasznú szervezet formájában végzi, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja.
Az Egyesület a közhasznú tevékenysége ellátása érdekében közérdekű önkéntes tevékenységet szervezhet, továbbá ilyen tevékenység keretében önkénteseket fogadhat, és önkéntes tevékenység kedvezményezettje lehet, a 2005. évi LXXXVIII. Törvény rendelkezése szerint.
3.) Az Egyesület elsősorban a működési területén élő vak, aliglátó vagy gyengénlátó (a továbbiakban együtt: Látássérült) személyek érdekeinek védelmét és képviseletét, életviteli nehézségeik és problémáikkal kapcsolatos ügyek intézését vállalja fel, nevesítve:
a) képviseli és védelmezi a Látássérültek érdekeit más szervek előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez;
b) információs és tanácsadói szolgálat létrehozása, működtetése annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket az Egyesület koordinálni tudja;
c) kapcsolatfelvétel és együttműködés a Látássérültek érdekében eljáró hazai és nemzetközi szervezetekkel és szakemberekkel;
d) kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel, szervezetekkel;
e) felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése mind a tagok, mind a közvélemény felé, továbbá a vakok esélyegyenlőségének érdekében tanácsadás gazdálkodó szervezetek részére a vakok tájékoztatásához szükséges speciális írás (Braille) megfelelő alkalmazására;
f) elősegíti a működési területén élő Látássérültek rehabilitációját, oktatását, művelődését és társadalmi integrációját;
g) figyelemmel kíséri és elősegíti a működési területén élő gyermek és felnőtt korban megvakult személyek elemi rehabilitációját, társadalmi integrációját.
4.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében, az Ectv. 2. § 16. pontjában fogalmilag meghatározott közcélú tevékenységet folytat, a 19. pontjában fogalmilag meghatározott közfeladatot közérdekből, haszonszerzési cél nélkül végez:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményeket alapíthat, működtethet, vagy annak fenntartásához hozzájárulhat;
b) meghívás vagy pályázat, illetve saját kezdeményezése alapján részt vehet új ellátási formák modellkísérleteiben;
c) segédeszköz beszerzéséhez támogatást nyújthat, segédeszközt adományozhat, kölcsönözhet, egyéb természetbeni támogatást nyújthat a működési területén élő Látássérült tagok számára, a Látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében;
d) esetenként pénzbeli vagy természetbeni adományban részesítheti a szociálisan erre rászoruló Látássérült tagokat;
e) támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet, vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet;
f) a Látássérültek biztonságos közlekedése, valamint az infó-kommunikációs akadálymentesség megvalósítása érdekében együttműködhet a különböző állami és önkormányzati szervekkel, illetőleg az érintett szolgáltatókkal;
g) Tanulmányokat, tájékoztatókat, szakvéleményeket, ajánlásokat adhat ki, előadásokat, képzéseket, programokat szervezhet, melyeken keresztül információt nyújthat a Látássérülteknek nyújtható segítség formáiról, módjairól. Kiállításokat, szemléletformáló programokat szervezhet a vakok és gyengénlátók életéről, munkakörülményeiről és társadalmilag hasznos tevékenységéről, hogy ily módon is elmélyítse a kölcsönös megértést a látó társadalommal. Ezen célok érdekében igénybe veheti a tömegkommunikációs eszközöket is;
h) részt vehet a megváltozott munkaképességű személyek, különösen a Látássérült személyek foglalkoztatásában, valamint az egyesületi célok megvalósítása érdekében önkénteseket foglalkoztathat;
i) a célszerinti tevékenységeinek megvalósítása érdekében rendezvényeket szervezhet, és a rendezvények résztvevőit esetenként természetbeni juttatásban részesítheti;
j) elősegíti a Látássérültek foglalkoztatását az 1991. évi IV. törvény 6. és 16. §-ok alapján, illetve a 2011. évi CXCI. törvény 28. § és az ehhez kapcsolódó Kormányrendelet alapján;
k) képzéseket és tanfolyamokat szervezhet a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 24. § alapján;
l) a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogait védelmezheti a 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdés d) pont alapján;
m) a fogyatékossággal élő személyek emberi jogait védelmezheti és előmozdíthatja valamennyi program során a 2007. évi XCII. törvény 4. cikk 1. bekezdés c) pont alapján;
n) hozzáférhető információkat biztosíthat a fogyatékossággal élő személyek számára a közlekedést segítő eszközökről, a készülékekről és segédeszközökről, ideértve az új technológiákat, csakúgy, mint a segítségnyújtás, támogató szolgáltatások és szolgálatok más formáiról a 2007. évi XCII. törvény 9. cikk 1. bekezdés alapján;
o) a fogyatékossággal élő személyeknek a minőségi mobilitási támogatásokhoz, eszközökhöz, segítő technológiákhoz, valamint a személyes segítségnyújtás különböző formáihoz és a közvetítőkhöz való hozzáférés lehetőségeinek megkönnyítése a 2007. évi XCII. törvény 20. cikk b) pont alapján;
p) az információhoz való hozzáférés elősegítése a 2007. évi XCII. törvény 21. cikk alapján;
q) elősegítheti a Braille-írás, az alternatív írásmódok, az alternatív és augmentatív módok, a komunikáció, a tájékozódás és a közlekedés formáinak és eszközeinek elsajátítását, valamint a kortársi támogatást és mentorálást a 2007. évi XCII. törvény 24. cikk 3. bekezdés a) pont alapján;
r) együttműködhet a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel a rehabilitációs tevékenység figyelemmel kísérése érdekében az 1998. évi XXVI. törvény 21. § c) pontja alapján;
s) együttműködhet a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése során a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében az 1998. évi XXVI. törvény 21. § g) pontja alapján.
t) Az Egyesület a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.) 1. § (1) bekezdésének megfelelően elősegíti a fenntartható fejlődés megvalósítását előadásokat és tájékozatókat szervez. Elősegíti a tagok egészségének megőrzését (Fot.)1998. XXVI. Trv. 12. § (1), (3), (4) bek., ennek keretében:
a) egészség-megőrzési,
b) betegségmegelőzési,
c) életmód-tanácsadási,
d) korai fejlesztési tevékenységet lát el,
Az egészségmegőrzés elősegítése érdekében alapcél szerinti - közhasznú - tevékenységeként különböző testmozgási formákat biztosíthat nem csak a tagok számára: tornák, speciális tornák, jóga, sporteszközök kölcsönzése és használata, tandemkerékpározás, túrázás és egyéb testmozgási lehetőségek formájában. Különböző masszázsokat, pl. frissítő- és talpmasszázst, gyógymasszázst biztosít. A szolgáltatások biztosítása során keletkező bevételeket alapcél szerinti - közhasznú - tevékenységeire fordítja.
5.) Az Egyesület - céljai megvalósítása érdekében - együttműködésre törekszik:
a) az állami, önkormányzati, egyházi szervezetekkel, kiemelten a fogyatékosügyi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási-nevelési és a művelődési szervekkel;
b) minden segítőkész, az együttműködést vállaló civil szervezettel, intézettel, intézménnyel, gazdálkodó szervezettel és személlyel.
6.) Az Egyesület Alapszabályában is kinyilvánítja, hogy érdekelt abban, hogy a Látássérültekkel foglalkozó civil szervezetek országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek és ahhoz maga is csatlakozik.
7.) Az egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kezdeményezésére az Egyesületen belül Tagozatok, Kistérségi Körzeti Csoportok hozhatók létre és működtethetők.
8.) Az Egyesület pártoktól és más politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési vagy európai képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.
9.) Az Egyesület céljai megvalósításával a 2011. évi CLXXXIX. törvényben és az 1993. évi III. törvény 2. § alapján az 56., 57., 58/A és 65/C §-aiban meghatározott önkormányzati feladatokat is felvállalhat.
10.) Ha jogszabály előírja, vagy gazdasági, illetve szolidaritási szempontok szükségessé teszik, illetőleg, ha az Egyesületet erre szerződés kötelezi, közhasznú szolgáltatásait az Egyesület működési területén élő, nem tag Látássérültek számára is biztosítja, továbbá a Látássérültek mellett közhasznú szolgáltatásait a működési területén élő más fogyatékos személyek részére is hozzáférhetővé teszi.
11.) Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhessen. Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre, illetve személyes megkeresés alapján lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz.
12.) Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az Egyesület weboldalán, illetve az Egyesület rendkívüli hírlevelében teszi közzé. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az Elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményéről a pályázókat a meghirdetett módon és névre szóló levélben kell értesíteni.
III. AZ EGYESÜLET TAGJAI ÉS JOGÁLLÁSUK
1.) Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.
a) Az Egyesület rendes tagja lehet: az a 14. életévét betöltött személy, aki Magyarország területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, s írásban a tagfelvételét - belépési nyilatkozat kitöltésével, állapotára vonatkozó igazolás csatolásával - az Egyesület Elnökétől kéri.
Tagfelvétel szempontjából az minősül vak személynek, aki a vakság tényét a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozat másolatával, a látási fogyatékossági támogatást megállapító határozattal, a látási fogyatékosságot tartalmazó OOSZI és ORSZI szakvélemény másolatával, magasabb összegű családi pótlékra jogosító határozattal és az alapjául szolgáló betegséget tanúsító orvosi szakvéleménnyel, illetve OOSZI és ORSZI szakvélemény másolatával igazolja.
Tagfelvétel szempontjából az minősül gyengénlátó személynek, aki a gyengénlátás tényét, a legalább 67 százalékos látáscsökkenés mértékéről, a szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolásával igazolja.
Tagfelvétel szempontjából az minősül aliglátó személynek, aki még 10%-os látásmaradvánnyal rendelkezik. Az aliglátókra egyebekben a jelen Alapszabály vakokra vonatkozó előírásai irányadók.
b) Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt anyagilag, szolgáltatás térítésmentes nyújtásával, vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökének bejelenti. Az Elnök a jelentkezés elfogadása előtt az Egyesület Elnökségét tájékoztatja a pártoló tag vállalásáról. Az Elnök a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártoló tagsági kártyát állít ki. A jogi személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják.
2.) A rendes tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.
Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérő személy az Alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, az Elnök a felvételi kérelem teljesítését jogszerűen nem tagadhatja meg.
Az egyesületi tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
3.) A tagok jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, Közgyűlésén és Elnökség ülésén, felszólalhatnak az Egyesület Közgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;
b) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;
c) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzenek, és azokra érdemi választ kapjanak;
d) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit;
e) az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri őket, illetve életkörülményeik, szociális helyzetük azt indokolttá teszi;
f) Rendes tagok bármelyike megválasztható az Egyesület bármely tisztségére, ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn;
g) bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésben a Felügyelőbizottságnál vizsgálatot kezdeményezhetnek;
h) az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. Szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja;
i) a pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható, de az Elnökség mellett működő bizottságba tagnak felkérhető.
4.) A tagok kötelességei:
a) az Alapszabályban foglaltak betartása;
b) ha azt egészségi állapotuk megengedi, kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, továbbá kötelesek a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében;
c) az Egyesület Közgyűlése által meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni. A tagok a tárgyévre vonatkozó tagdíjat, a tárgyévet megelőző október 1. naptól a tárgyév március 31. napig fizethetik meg az Egyesület 10918001-00000019-54950003 számú bankszámlájára utalással vagy az Egyesület házipénztárába történő befizetéssel.
5.) Az egyesületi tagsági viszony megszűnése és megszűntetése:
a .) a tag egyesületi tagsági viszonya megszűnik:
a.1) a tag elhunyta esetén
a.2) az Egyesület megszűnésével
b .) az egyesületi tagsági viszony megszűntethető:
b.1) kilépéssel
b.2) törléssel
b.3) kizárással
b.4)egyesület általi felmondással
6.) Bármely tag az egyesületi tagságát indokolás nélkül az Egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezen nyilatkozatot a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési szándék tudomásul vételével egyidejűleg törli a tagot az Egyesület tagnyilvántartásából.
7.) Az Elnök azt a tagot, aki az Alapszabály III. fejezet 4.) pont c) alpontja szerint meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét 1 évnél hosszabb időn át nem teljesíti, az Elnök a tagdíjhátralék rendezésére 15 napos teljesítési határidő tűzésével írásban, igazolt módon felszólítja. Amennyiben ennek ellenére a tag tagdíjhátralékát a kitűzött határidőben nem rendezi, az Elnök a tagot határozattal törli az Egyesület tagjainak sorából. 8.) A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten megszegő magatartása, vagy az Egyesület jó hírnevét sértő tevékenysége, illetve a tagsági jogokkal való visszaélése esetén az Elnök – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
A tag kizárására bármely tag vagy egyesületi szerv írásban, indokolással ellátott indítványt tehet az Elnökségnek. Az Elnökség a kizárással érintett tagot köteles az eljárás megindításáról értesíteni, kézbesíteni részére a kizárásra irányuló indítványt és tájékoztatni arról, hogy az Elnökség személyesen, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, ill. közokiratban foglalt meghatalmazással igazolt képviselője útján, előadhatja az ügyre vonatkozó álláspontját, illetve védekezését. Az értesítést az Elnökségi ülést megelőzően legalább 15 (tizenöt) nappal postára kell adni a kizárással érintett tag részére. A tag kizárása Elnökségi határozattal történik, melyet írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, a továbbá jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást. A tag kizárásához a határozatképes Elnökségi ülésen jelenlévők ¾-edes többséggel hozott határozata szükséges. A határozatot a kizárt taggal irásban közölni kell. 9.) Az Elnök a tag elhalálozásáról, a tag cselekvőképtelenné válásáról történt tudomásszerzést követően az elhunyt vagy a cselekvőképtelenné vált tagot az Egyesület tagnyilvántartásából törli.
10.) Amennyiben az Alapszabály III. fejezet 1.) pontjában meghatározott tagsági feltételnek a tag már nem felel meg, az Elnök a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. Az egyesületi tagsági jogviszony felmondásáról az érintet tagot, hitelt érdemlően értesíteni kell.
11.) A törlést vagy kizárást kimondó határozat ellen az érintett tag 15 napon belül halasztó hatályú panasszal élhet az Egyesület Közgyűléséhez. A Közgyűlés döntéséig a tagsági jogviszony fennmarad.
12.) Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
Ha a határozatot az Egyesület vezető tisztségviselője támadja meg és az Egyesületnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki az Egyesület képviseletét elláthatná, az Egyesületet a perben a Felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha az Egyesületnek nincs Felügyelőbizottsága vagy a Felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság az Egyesület perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.
A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
A. A KÖZGYŰLÉS
- Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, melyen szavazati joggal az Egyesület rendes tagjai, valamint szavazati jog nélkül a pártoló tagok, az egyéb meghívottak és érdeklődők jogosultak részt venni. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható ( Ptk 3:74§ (1) bek, Civil tv. 37§ (1) bek )
2.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály, valamint a Választási Szabályzat megállapítása és módosítása;
b) az Elnökség és a Felügyelőbizottság megválasztása és visszahívása, javadalmazásuk megállapítása;
c) az Elnökség által előterjesztett éves költségvetés jóváhagyása, döntés az Elnökség beszámolójának megvitatása után annak elfogadásáról, az Ectv.-ben meghatározott számviteli beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról;
d) a Felügyelőbizottság jelentésének megtárgyalása és elfogadása;
e) a Jelölőbizottság, a Közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető megválasztása és visszahívása;
f) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, más Egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás;
g) Szövetségi Küldöttek és Elektorok választása, visszahívása;
h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, az Egyesület Elnökével, a Felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, az Elnökség, a Felügyelőbizottság tagjai vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
j) döntés az Elnök határozatával törölt vagy kizárt tag által a törlés vagy kizárás ellen előterjesztett fellebbezés tárgyában;
k) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
l) a végelszámoló kijelölése;
m) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Közgyűlés magának tart fenn, kivéve, ha az más egyesületi szerv hatáskörébe tartozik.
3.) Az Egyesület éves költségvetésének megtárgyalását a Közgyűlés az Elnökség hatáskörébe utalja, az Elnökség jogosult a tárgyévre vonatkozó éves tagdíj mértékére javaslatot tenni, melyet a Közgyűlés az éves költségvetés jóváhagyásával egyidejűleg hagy jóvá.
4.) A Közgyűlést évenként egyszer össze kell hívni (Rendes Közgyűlés). Amennyiben az Elnökség másként nem rendelkezik a közgyűlési meghívóban, a Közgyűlést az Egyesület székhelyére kell összehívni, mely Közgyűlésen dönteni kell a költségvetésről, az Elnökség beszámolójának és a közhasznúsági mellékletnek elfogadásáról.
5.) Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából (Rendkívüli Közgyűlés), ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. A fenti okok miatt összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
Az Elnökség Rendkívüli Közgyűlést hívhat össze, ha az Elnökség azt szükségesnek tartja, és erről határozatot hoz, ha a Bíróság azt elrendeli, ha a tagok 1/3 része az ok és a cél megjelölésével azt kívánja, ha a Felügyelőbizottság az összehívást indítványozza.
6.) A Közgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Közgyűlés ülését írásban, az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a tagok részére kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni. Választás esetén a Jelölőbizottságnak a tisztségviselők és Szövetségi Küldöttek, Elektorok személyére vonatkozó javaslatait a meghívóban fel kell tüntetni.
A Meghívónak tartalmaznia kell:
a) az Egyesület nevét, székhelyét;
b) a Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;
c) a Közgyűlés napirendjét.
d) a megismételt közgyűlés helyét, idejét
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A Közgyűlés üléseinek tervezett időpontjáról, napirendjéről és a jelöltlistáról szóló értesítőt az Elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hirdetőfüzet kifüggesztésével nyilvánosságra hozni. A meghívót egyebekben az Egyesület internetes honlapján tájékoztatási céllal is közzé lehet tenni.
7.) A Közgyűlésre szóló meghívó kézbesítésétől számított nyolc napon belül a rendes tagok és az Egyesület szervei a Közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
8.) A Közgyűlést az Egyesület Elnöke vagy a Közgyűlést összehívó személy nyitja meg. Névsorolvasást rendel el a jelenléti ív alapján, így állapítva meg a jelenlévők tényleges számát és a gyűlés határozatképességét. Bemutatja a jegyzőkönyvvezetőt és a szavazatszámlálókat (szavazatszámlálók az Egyesület pártoló tagjai és önkéntesei is lehetnek). Ha valamelyik személlyel szemben kifogás merül fel, akkor a Közgyűlés újat választ helyette. Javaslatot tesz és kér a levezető elnök személyére, aki a szavazók bármelyike lehet, ideértve az Egyesület Elnökét, a Közgyűlést összehívó személy, vagy a MVGYOSZ felkért Elnökségének tagja, és megszavaztatja a Közgyűléssel.
A választás lebonyolításának módjára, rendjére egyebekben a Választási Szabályzat rendelkezései az irányadóak.
9.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az Egyesület rendes tagjainak több mint a fele jelen van.
10.) A megismételt Közgyűlés ( Ptk 3:76§(3) )
Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A megismételt közgyűlésre vonatkozó tájékoztatást a meghívóban az érintettekkel közölni kell
11.) A Közgyűlésen a határozatokat a szavazásra jogosult tagok - ha jogszabály, alapszabály vagy más belső szabályzat másképp nem rendelkezik - egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, a szavazategyenlőség a határozati javaslat elvetését jelenti.
Amennyiben a Közgyűlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévő tagok egyenkénti szavazatát igényli, a levezető elnök e kérdésben a Közgyűlés döntése alapján elrendelheti a név szerinti szavazást.
Titkos szavazással kell megválasztani az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjait.
Minősített, a Közgyűlésen jelen lévő szavazásra jogosult tagok háromnegyedes arányú szavazatával kell elfogadni az alapszabály módosítását, szövetségbe való belépést vagy abból kiválást kimondó határozatot, minősített, a Közgyűlésen szavazásra jogosult tagok háromnegyedes arányú szavazatával kell elfogadni az Egyesület megszűnését, az Egyesület céljának módosítását kimondó határozatot.
12.) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) az ülés helyét, időpontját és az azon - a jelenléti ív szerint - részt vevő rendes egyesületi tagok számát;
b) az ülést levezető elnök és a két hitelesítő tag megválasztásának tényét és nevét;
c) az elfogadott napirendet;
d) az elhangzott hozzászólások és felszólalások lényegét és a hozzászóló, a felszólaló személy nevét;
e) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve, ha ez lehetséges, személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.
A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. Ezt követően a Közgyűlésről készült hangfelvételt meg kell semmisíteni.
A Közgyűlésen hozott határozatokról az Elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti.
A Közgyűlés által hozott határozatot az Elnökség az Egyesület székhelyén a meghozatalát követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza,a honlapon közzéteszi,ezzel egyidejűleg - amennyiben konkrét személyt érint a határozat - az érdekelt személlyel hitelt érdemlően írásban közli.
Az Egyesületnél létrehozott más belső szerv működésére, eljárására, határozathozatalára és a határozatok kihirdetésére vonatkozó szabályokat - a fenti rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - a Közgyűlés által elfogadott Szervezeti-Működési Szabályzat tartalmazza.
B. AZ ELNÖKSÉG
1.) Az Egyesület ügyvezetését a testületi szervként működő Elnökség látja el. Az Elnökség 5 főből álló testület, tagjait a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül öt év időtartamra titkos szavazással választja meg. Az Elnökség megválasztását követően az Elnökség tagjai maguk közül Elnököt, Alelnököt választanak. Az Elnökség tagjai nevét, címét az Alapszabály I. számú mellékletének A) pontja sorolja fel. A választás módjának, feltételeinek és lebonyolításának szabályait egyebekben külön szabályzat tartalmazza.
Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni.
Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.
Az Egyesület tisztségviselői - az elnökség tagjai - munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban is alkalmazhatóak az Egyesületnél. Munkaviszony létesítése vagy megbízási szerződés esetében a munkavállaló munkáltatója: az Elnök esetében az Alelnök, az Elnökség más tagja esetében, a mindenkori Elnök.
2.) Az Elnökség feladata:
a) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
b) biztosítja az Alapszabályban és más egyesületi szabályzatokba foglaltak megtartását és megtartatását;
c) előkészíti a Közgyűlést és beszámol a tevékenységéről; az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni és a Közgyűlésnek az Egyesület tevékenységével, vagyongazdálkodásával kapcsolatban feltett kérdésekre nyomban választ adni;
d) javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, előterjeszti az éves költségvetési és zárszámadási javaslatot, illetve a számviteli beszámolót és a közhasznúsági mellékletet;
e) a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően jóváhagyja az Egyesület belső szabályzatait;
f) dönt az Elnökség mellett működő bizottságok létrehozásáról, vezetőik kinevezéséről, az Egyesületen belül Tagozatok, Kistérségi Körzeti Csoportok működésének engedélyezéséről, megszűntetéséről, javaslatot tesz a Közgyűlésnek a Felügyelőbizottság és a Jelölőbizottság tagjai megválasztására, visszahívására;
g) dönt intézmény alapításáról vagy ahhoz való csatlakozásról, vállalkozási tevékenység indításáról, folytatásáról, felszámolásáról s e körben szerződéseket köthet, továbbá dönt az általa alapított intézmény vagy vállalkozás vezetőjének kinevezéséről;
h) a Közgyűlés által elfogadott számviteli beszámolót (mérleget) és közhasznúsági mellékletet az Országos Bírósági Hivatalhoz benyújtja, illetve a közhasznúsági mellékletet az internetes honlapján közzéteszi;
i) dönt sajtótermék kiadásáról, internetes honlap létesítéséről, működtetéséről;
j) dönt az Egyesületet terhelő kötelezettségek és megillető jogosultságok vállalásáról, teljesítéséről;
k) dönt az Egyesület együttműködési megállapodásairól, gondoskodik az érdekvédelmi szövetségben fennálló tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről;
l) dönt adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról, adománygyűjtésről, tartós adományozóval történő megállapodásról;
m) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;
n) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
3.) Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az Alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról.
Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az Alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel útján.
Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
4.) Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg.
Az Elnökség a munkája minél hatékonyabb elősegítése céljából tanácsadó, véleményező feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig működő), illetőleg ideiglenes (meghatározott ideig működő) 3-5 tagból álló bizottságot hozhat létre.
A létrehozott bizottságok vezetését elsősorban az Elnökség rendes tagja látja el, de felkérésre az Egyesület bármely tagja is elláthatja. Ez utóbbi esetben az Elnökség egy tagja a bizottság tagjává válik. Az Elnökség a bizottságba tagként meghívhatja az Egyesület bármely tagját vagy külső szakértő személyt.
Az Elnökség bármely bizottság bármelyik tagját visszahívhatja, ha az a rábízott feladatot nem látja el, vagy hat hónapot meghaladóan akadályozott a feladata ellátásában. A bizottság ügyrendjét és üléseinek gyakoriságát maga állapítja meg.
A bizottságok által végzett tevékenységről, javaslatokról és megállapításokról és ezzel kapcsolatban hozott esetleges intézkedésekről a bizottságok elnökei évenként összefoglaló jelentést készítenek az Elnökség számára, mely jelentés részét képezi az Elnökség éves beszámolójának.
5.) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.
Az Elnökség ülése összehívásának idejét, napirendjét az Elnök határozza meg és írásban az ülést megelőzően 5 munkanappal névre szólóan értesíti az Elnökség tagjait és a Felügyelőbizottságot, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érdekelteket a meghívónak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán vagy internetes oldalán történő kifüggesztéssel.
6.) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van.
Meghatározott ügyekben az Elnök zárt ülést is elrendelhet az elnökségi tagok többségi szavazata alapján, továbbá az Elnök akkor, ha a napirend nyilvános megtárgyalása üzleti vagy magántitkot sértene. A határozatokat azonban ez esetben is nyilvánosságra kell hozni.
7.) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén legalább három tagja jelen van. Határozatait kétharmados szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza. Az ülésen részt vevő elnökségi tag szavazáskor köteles szavazni, ennek hiányában szavazatát nemlegesnek kell számítani.
8.) Az Elnökség üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő nyolc napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:
a) az ülés helyét, időpontját és az azon részt vevők nevét;
b) a napirendet;
c) az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét;
d) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.
Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket.
Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Ezt követően a hangfelvételt meg kell semmisíteni.
Az Elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén a meghozatalát követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, a honlapon közzéteszi, ezzel egyidejűleg az érdekelt személlyel írásban is közli.
Az Elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenző személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.
9.) Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) a tag visszahívásával;
e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) az Egyesület megszűnésével.
Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor, írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.
A tag elhalálozása vagy lemondása esetén a Közgyűlésnek új elnökségi tagot kell választani a legközelebbi ülésen. Amennyiben az Elnök mond levagy elhalálozik, a kiegészült Elnökség, maguk közül új Elnököt választ.
Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a Közgyűlés bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
C. KÉPVISELET, AZ ELNÖK, AZ ALELNÖK, AZ ELNÖKSÉG TAGJA
1.) Az Egyesületet az Elnök képviseli (általános képviseleti jog). Az Elnök képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület Elnöksége más tagjára, munkatársára vagy külső harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja.
2.) Az egyesületi vagyonból történő kifizetésekhez, a bankszámláról történő rendelkezéshez és egyéb kötelezettség-vállalásokhoz az Egyesület Elnöke önálló aláírása szükséges.
3.) Az Elnök feladata:
a) előkészíti és összehívja a Közgyűlést;
b) összehívja és vezeti az Elnökség ülését;
c) dönt tagfelvételről, tagnyilvántartásból való törlésről, tagsági jogviszony felmondásáról, tag kizárásáról, pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, pártolótagsági viszony megszüntetéséről, továbbá tagsági jogviszonyt megtestesítő okirat kiállításáról, intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről;
d) gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról;
e) irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét;
f) az Egyesület székhelyén az Irodavezető útján biztosítja az irat-betekintési jog gyakorlását;
g) az Elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a Közgyűlésnek és az Egyesület támogatóinak beszámol;
h) ellátja az Egyesület operatív ügyintéző szervezetének felügyeletét, kinevezi az Irodavezetőt, felette és az Egyesület más munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
i) az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ vagy a panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni;
j) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, Alapszabály, közgyűlési határozat vagy belső szabályzat a civil szervezet vezetője számára előír.
4.) Az Elnök az egyesületi tevékenységgel összefüggő operatív feladatok ellátására, koordinálására belső ügyintéző szervezeti egységet - Iroda elnevezéssel - hoz létre, működtet, s annak egyszemélyi felelős vezetőjét - pályázati kiírást és elfogadást követően - Irodavezető elnevezéssel kinevezi, s felette a munkáltatói jogkört gyakorolja.
5.) Az Irodavezető koordinálja az Egyesület operatív működtetésével összefüggő valamennyi feladatot.
6.) Az Egyesület Alelnökének feladata, hogy támogassa az Elnök munkáját, az Elnökség döntése szerint ellássa az Egyesületnél működő Tagozatok, Kistérségi Körzeti Csoportok munkájának segítését.
7.) Az Elnökség tagjának feladatai:
a) az Elnökség határozata alapján ellátják egy-egy állandó vagy ideiglenes bizottság vezetését vagy tagságát;
b) ellátják az Egyesület Elnöke által átadott, rájuk ruházott feladatokat.
D. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG
1.) Az Egyesületnél kötelező Felügyelőbizottságot létrehozni, ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, ha a tagok több, mint fele nem természetes személy, vagy, ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.
2.) A Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére, ötévi időtartamra, titkos szavazással, háromtagú Felügyelőbizottságot választ. A Felügyelőbizottság tagjai nevét, címét az Alapszabály I. számú mellékletének B) pontja tartalmazza.
3.) A Felügyelőbizottság a Közgyűlésnek felelős testület, amelynek feladata az Alapszabályban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodásának, továbbá működésének folyamatos ellenőrzése. Ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják.
A Felügyelőbizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.
4.) A Felügyelőbizottság megválasztását követően, maguk közül Elnököt választ. A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik.
A Felügyelőbizottság ülését az Elnök hívja össze és vezeti. Az ülés időpontjáról és napirendjéről az Elnök írásban az ülést megelőző öt munkanappal névre szólóan értesíti a Felügyelőbizottság tagjait, továbbá az egyéb érdekelteket. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az Elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelőbizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
A Felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatására, képviseletnek azonban nincs helye.
A Felügyelőbizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja. A Felügyelőbizottság Elnöke nem lehet tagja az Egyesületnek, illetve nem lehet munkavállalója.
5.) A Felügyelőbizottság határozatképes, ha ülésén minden tagja jelen van, határozatait kétharmados szavazattöbbséggel hozza. A Felügyelőbizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelőbizottság tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.
6.) A Felügyelőbizottság tagja a Közgyűlésen és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, egy tagja a Közgyűlésen köteles tanácskozási joggal részt venni.
A Felügyelőbizottság munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület Közgyűlésének. Ennek során előzetesen véleményezi a költségvetési tervezetet és a közhasznúsági mellékletet.
7.) A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;
b) ha a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli;
c) az Elnökség valamely tagjának felelősségét megalapozó tény merül fel.
8.) A Közgyűlést a Felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult. Ha a Felügyelőbizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul Rendkívüli Közgyűlést összehívni.
9.) A felügyelőbizottsági tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) a tag visszahívásával;
e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) az Egyesület megszűnésével.
A Felügyelőbizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.
Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Felügyelőbizottságban vállalt kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Ha a Felügyelőbizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület Elnöke a Felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében 30 napon belül köteles Rendkívüli Közgyűlést összehívni.
E. JELÖLŐBIZOTTSÁG
1.) Az Egyesület Közgyűlése nyílt szavazással a választást követő első ülésén az Elnökség előterjesztése alapján öttagú Jelölőbizottságot választ. A Jelölőbizottság mandátuma az egyesületi tisztségviselők választásáig áll fenn, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig működik. Ezt követően ismét Jelölőbizottságként működik tovább, mandátuma a választást követő első Közgyűlésig, az új Jelölőbizottság megválasztásáig marad fenn.
2.) Az Egyesületnél az Elnökség, a Felügyelőbizottság, a Szövetségi Küldött és az Elektor jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a Közgyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
3.) A Jelölőbizottság elnökből és 4 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg.
4.) A Jelölőbizottság a választást megelőzően 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi, melyhez csatolja a jelöltek elfogadó nyilatkozatát.
5.) A jelölőbizottsági tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) a tag visszahívásával;
e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) az Egyesület megszűnésével.
A Jelölőbizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.
Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Jelölőbizottságban vállalt feladat ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Ha a Jelölőbizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, az Elnökség a Jelölőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében a legközelebbi Közgyűlésen új tag megválasztására tett javaslattal a megüresedést pótolja.
F. SZÖVETSÉGI KÜLDÖTTEK, ELEKTOROK
1.) A Közgyűlés az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseletére, vagy más civil szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében az érdekvédelmi szövetség vagy más civil szervezet által meghatározott számú Szövetségi Küldöttet vagy Elektort nyílt szavazással választ. A választás módjára, feltételeire, lebonyolításának rendjére a Választási Szabályzatban foglaltak az irányadók.
2.) Szövetségi Küldötteket vagy Elektorokat az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni, de nem lehet jelölt a Felügyelőbizottság tagja. A jelölt írásban vagy a Közgyűlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a szövetségi küldötti vagy elektori megbízatást vállalja-e. A megválasztott Szövetségi küldött és Elektor részére az Elnökség a képviseleti jogosultságot igazoló küldötti, elektori kártyát állít ki. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye.
3.) A szövetségi küldötti és az elektori megbízatás megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) elhalálozással;
c) lemondással;
d) visszahívással;
e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) az Egyesület, az érdekképviseleti szövetség vagy a civil szervezet megszűnésével.
A megválasztott személy a megbízatásáról bármikor, írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a megválasztott személytől igazolt módon átvette.
A megválasztott személy visszahívására kerülhet sor a vállalt megbízatás ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. Visszahívásra a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A szövetségi küldötti vagy elektori mandátum fenti okokból bekövetkezett megüresedése esetén a Közgyűlés a legközelebbi ülésén köteles azt a megválasztásra vonatkozó szabályok szerint a még a megbízatásra fennmaradó időtartamra pótolni.
G. TAGOZATOK, KISTÉRSÉGI KÖRZETI CSOPORTOK
1.) Az Egyesület érdekelt tagjai szakmai vagy érdeklődési kör szerint az Elnökség hozzájárulásával, az Egyesület keretei között működő Tagozatot hozhatnak létre. A Tagozat létrejöttének feltétele, hogy legalább 10 egyesületi tag az alakuló taggyűlésen megalakulását kimondja és azt az Egyesület Elnöksége elismerje. Vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön választják meg, az Elnökség a választás eredményét elfogadja. A Tagozatok egy-egy képviselője a Közgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Tagozatok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
2.) A Tagozatok társaság, klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület Elnökségének egyetértésével.
3.) Az Egyesület működési területén a tagok önkéntes elhatározása alapján az Elnökség Kistérségi Körzeti Csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható Kistérségi Körzeti Csoport, ahol 30 vagy ennél több tag él és legalább 10 tag a Kistérségi Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön megválasztják. A Kistérségi Körzeti Csoportok egy-egy képviselője a Közgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Kistérségi Körzeti Csoport képviselője az Elnökségnek rendszeresen beszámol a Kistérségi Körzeti Csoport működéséről.
4.) A Kistérségi Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és civil szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával.
5.) A Tagozatok, Kistérségi Körzeti Csoportok működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg - szükség szerint - azokat az Egyesület Elnökségének bemutatják.
6.) A Tagozatok és Kistérségi Körzeti Csoportok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A megválasztott személy jogosult az adott Tagozat, Kistérségi Körzeti Csoport vezetésére, képviseletére, és a Tagozat vagy Kistérségi Körzeti Csoport elkülönített bankszámlájáról történő kifizetések engedélyezésére. Az Elnökség a Tagozat vagy a Kistérségi Körzeti Csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit - megállapodás alapján - a költségvetés terhére megtéríti.
7.) A Tagozat vagy a Kistérségi Körzeti Csoport megszűnik, ha egy éven át nem fejt ki érdemi tevékenységet, vagy tagjainak száma egy éven túl is 5 fő alá csökken. Az Elnökség a Tagozat vagy a Kistérségi Körzeti Csoport megszűnését a feltételek bekövetkezését követő ülésén határozattal állapítja meg.
8.) Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a 3.) bekezdésben foglalt feltételek hiánya miatt Kistérségi Körzeti Csoport megalakítása nem lehetséges, vagy nem célszerű, az Elnökség Területfelelőst bízhat meg az ott élő tagok ügyeinek intézésével. A Területfelelős a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az Elnökséggel. Az Elnökség a Területfelelős részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség a Területfelelősnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit - megállapodás alapján - a költségvetés terhére megtéríti.
V. KIZÁRÓ ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK,
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
1.) Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, az alelnök és az elnökség tagjai. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, de indokolt esetben a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli – lehetőleg felsőfokú, de minimum középfokú végzettséggel rendelkező - személyekből. (Ptk 3:77§, 3:79§) Az Egyesület Elnökségének, Felügyelőbizottságának tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az Egyesület Elnökségének, Felügyelőbizottságának tagja az, akit büncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet az Egyesület Elnökségének, Felügyelőbizottságának tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
2.) Az Egyesület Elnöksége határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. alpont], hozzátartozója: élettársa [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. alpont], féltestvére [Ptk. 8:1. § (4) bekezdés] a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy az Egyesület terhére más előnyben részesül;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
3.) Nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki
a) az Egyesület Elnöke vagy az Elnökség tagja;
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója.
4.) Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója ugyanannál a szervezetnél a Felügyelőbizottság, Jelölőbizottság és az Elnökség tagjává egyidejűleg nem választható meg.
5.) Az Egyesület Elnöksége tisztségére olyan egyesületi tag jelölhető, illetve választható meg, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és, aki lehetőség szerint a feladat ellátására rátermett.
6.) A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy a NAV-nál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, vagy amelynél a NAV jelentős adóhiányt tárt fel, vagy amellyel szemben a NAV üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy ezt helyettesítő bírságot szabott ki, illetve amelynek a NAV az Art. Alapján adószámát felfüggesztette vagy törölte.
7.) Az Egyesület Elnökségének tagjai kötelesek bejelenteni a Közgyűlésnek vagy a Jelölőbizottságnak, ha más civil szervezetnél vezető tisztséget látnak el vagy vezető tisztségre megválasztották.
VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA, NYILVÁNOSSÁG
1.) Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján az Elnökség által elfogadott költségvetés szerint gazdálkodik.
2.) Az Egyesület tartozásaiért, kötelezettségvállalásaiért az Egyesület az egyesületi vagyonnal felel. A rendes tagok és a pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az Alapszabály szerint meghatározott tagdíjat és vállalt támogatást kötelesek határidőre megfizetni.
3.) Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, egyéb pénzbeli hozzájárulásaikból, természetes és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból, az államháztartás alrendszereitől kapott költségvetési támogatásból, a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-áról történő rendelkezés alapján kapott összegből, pályázati úton nyert juttatásból, egyéb a közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatásból, az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó hozamból; a vállalkozási tevékenységből eredő nyereségből képződik.
4.) Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.
5.) Az Egyesület költségei: a közhasznú tevékenység, illetve a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
6.) Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működése, valamint az egyesületi pénzeszközök felhasználása során egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.
7.) Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú vagy az Alapszabályában meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. A gazdálkodás során elért eredményét az Egyesület tagjai között nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordíthatja.
8.) Az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
9.) Az Egyesület bevételei lehetnek:
a) tagdíj-befizetésből származó bevétel;
b) a gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
10.) Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai) lehetnek:
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
11.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitől kapott költségvetési támogatást hitel fedezetéül, illetőleg hitel törlesztésére nem használhatja fel.
12.) Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban meghatározott irat-betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével, harmadrészt az Egyesület által működtetett honlapon történő közzététellel, illetve az Egyesület által időszaki sajtótermék kiadásával és terjesztésével. E jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése azonban nem eredményezheti mások személyhez fűződő jogainak megsértését.
13.) Beszámolási szabályok
a) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, mely a beszámoló elválaszthatatlan mellékletét képezi. A közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
b) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
c) Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
d) Az Egyesület a c) pont szerinti kötelezettségének a Civil szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározott módon tesz eleget.
e) A letétbe helyezett beszámolót, valamint a közhasznúsági mellékletet a Civil szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
f) Az Egyesület saját honlappal rendelkezik, így a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló és a közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
14.) Az Egyesület dokumentumai nyilvánosak, azok az Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetők (iratbetekintés jog), a közhasznúsági mellékletről - a másolási költség megfizetését követően - bárki részére másolat adható. Az Elnök a közhasznúsági melléklet egy másolati példányát a MVGYOSZ Elnöksége részére térítésmentesen megküldi.
15.) Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni vagy átadni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
VII. AZ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI
1.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében akár az Egyesület tagja, akár kívülálló harmadik személy részére az Elnökség névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet ad ki, mely megbízólevél birtokában lehet adományt gyűjteni. A megbízólevelet az Egyesület Elnöke és az Elnökség egy tagja írja alá és azt az Egyesület bélyegzőjével hitelesíti. A kiadott megbízólevelekről az Elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni.
2.) Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
3.) Az adománygyűjtésre jogosult személy az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az adománygyűjtő az adományokat és a nyilvántartást rendszeres időközönként elszámolás mellett átadja az Egyesület belső szervezeti egységét vezető Irodavezetőnek.
4.) Az Egyesület jogosult fix vagy mozgó perselyes adománygyűjtésre is. Az Elnökség a persely kihelyezéséről, leplombálásáról, felnyitásáról köteles jegyzőkönyvet felvenni és abban rögzíteni a persely típusát, kihelyezésének helyszínét és időpontját, leplombálásának és felnyitásának idejét, a perselyben lévő pénzadomány forintértékét. A jegyzőkönyvet az Elnökség egy tagja és a kihelyezést, leplombálást és felnyitást végző munkatárs hitelesíti. A perselyben lévő pénzadományt a felnyitást követően az Egyesület bankszámlájára be kell fizetni és a közlemény rovatban fel kell tüntetni a "perselyadomány" jelzést, a csekkmásolatot a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
5.) Az Egyesület tartós adományozási szerződést köthet magánszemély vagy jogi személy támogatóval, ha a támogató legalább 4 éven át, megszakítás nélkül rendszeresen azonos vagy növekvő összegben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy értékpapírt térítés nélkül átad.
VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
1.) Az Egyesület megszűnik, ha
a) a Közgyűlés döntése alapján átalakul (másik Egyesülettel egyesül, Egyesületekre válik szét);
b) a Közgyűlés kimondja megszűnését;
c) a Bíróság megszűnteti;
d) az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg;
e) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
2.) Az 1. pont b)-e) pontokba foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg, feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a Bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.
3.) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott - ennek hiányában a nyilvántartó Bíróság által kijelölt -, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó Bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
4.) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a Elnökség, Felügyelőbizottság tagjaival (vezető tisztségviselőkkel) szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy, ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
5.) Az Egyesület megszűnését megelőző két évben az Elnökség, Felügyelőbizottság tagjai (vezető tisztségviselők) az Egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az Egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az Egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.
6.) Az Egyesület nyilvántartásból való törlésére az Egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
7.) Az Egyesület Elnöke kijelenti, hogy a 2021-ben módosításokkal elfogadott Alapszabály szövege normál betűnagysággal és betűmérettel a Szegedi Törvényszék hiánypótló végzése alapján történt módosítást aláhúzott dőltbetűvel tartalmazza az elfogadott hatályos Alapszabály.
Kelt.: Szeged, 2021. év november 05. napján.
<<