Szervezeti és Működési Szabályzat
A VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK CSONGRÁD MEGYEI EGYESÜLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete
Az Egyesület székhelye: 6721 Szeged, Bocskai utca 11.
A bírósági nyilvántartásba vételi végzés sz. és kelte: Pk. 60156/2004/5,2004.12.07.
Az Egyesület adóigazgatási száma: 18473951-1-06
Az Egyesület induló vagyona: 0,- Ft.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA
Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket.
III. AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA ÉS TAGSÁGA
Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy.
Az Egyesületi tagság formái:
a rendes tagság
b pártoló tagság.
Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat és csatolt igazolás benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.
Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A nem pénzeszközökben történő hozzájárulásokat az elnökség döntése szerint a legcélszerűbb módon kell kezelni, felhasználni, illetve értéküket megóvni.
Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használható.
Az Egyesület pártoktól és más politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési vagy európai képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.
IV. AZ EGYESÜLETI VAGYON FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA
Az Egyesület vagyonáról való rendelkezés az elnökséget illeti meg. Az Egyesület vagyona, annak kamatai, valamint a támogatások teljes összegben használhatóak fel az Egyesület céljainak elérése érdekében.
Az Egyesület támogatásokat egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján is nyújthat.
Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az Egyesület vállalkozói tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.
V. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
V.1. Az Egyesület szervei
V.1.1. Az Egyesület testületi szervei:
a) Közgyűlés,
b) Elnökség,
c) Felügyelőbizottság
d) Jelölőbizottság.
V.1.2. Az Egyesület tisztségviselői:
• Elnök,
• Alelnök,
• Elnökségi tagok,
• Felügyelőbizottság tagjai.
A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve.
Az elnökség a hatályos jogszabályoknak megfelelően gondoskodik az Egyesület gazdálkodási rendjének megvalósításáról. Az Elnökség az Egyesület általános ügydöntő, ügyvezető szerve.
V.1.3. Az Egyesület képviselete
Az Egyesület önálló, általános képviseletére – amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik – az egyesület elnöke jogosult.
V.1.3.1. A Közgyűlés működése
A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Az Elnökség köteles a rendkívüli Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, ha az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az Elnökség rendkívüli Közgyűlést hívhat össze, ha az Elnökség azt szükségesnek tartja, és erről határozatot hoz, ha a Bíróság azt elrendeli, ha a tagok 1/3 része az ok és a cél megjelölésével azt kívánja, ha a Felügyelőbizottság az összehívást indítványozza.
A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak legalább fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, a megismételt Közgyűlést ugyanazon napra, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, 15 perccel későbbi időpontra is össze lehet hívni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják.
Az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt közgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes a közgyűlés.
A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vagy az erre kijelölt személy elnököl.
A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal az Egyesület elnökéhez beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.
A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által két felkért tag hitelesít.
A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség a határozati javaslat elvetését jelenti. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
Az Egyesület Közgyűlése, Elnöksége határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. alpont], hozzátartozója: élettársa [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. alpont], féltestvére [Ptk. 8:1. § (4) bekezdés] a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Nem lehet a Felügyelőbizottság Elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki
a) az Egyesület Elnöke vagy az Elnökség tagja;
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója.
Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója ugyanannál a szervezetnél a Felügyelőbizottság, Jelölőbizottság és az Elnökség tagjává egyidejűleg nem választható meg.
A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy a NAV-nál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, vagy amelynél a NAV jelentős adóhiányt tárt fel, vagy amellyel szemben a NAV üzletlezárás intézkedést alkalmazott vagy ezt helyettesítő bírságot szabott ki, illetve amelynek a NAV az Art. Alapján adószámát felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke látja el.
A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
A Közgyűlés az egyesület hirdetőtábláján vagy honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, a Felügyelőbizottságot, valamint a jelölőbizottságot;
b) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
c) jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg a választási szabályzatot;
d) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;
e) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
f) egyesülés más civil szervezettel, valamint a feloszlás kimondása;
g) elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet készíteni. A számviteli beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a számviteli beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik;
h) a tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása.
V.1.3.2. Az Elnökség működése
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az öttagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, elnökség tagja. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.
Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább kéthavonta tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább öt munkanappal az ülés időpontját megelőzően értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagok közül legalább három tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség legalább három tagja jelen van.
Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség feladatai:
• ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;
• az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;
• dönt tagfelvételi kérdésekben;
• befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
• a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz;
• dönt a pártoló tag felvételéről.
Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség a döntéseiről a közgyűlésen tájékoztatja az Egyesület tagjait.
Az Elnökség dönt a tagkizárás ügyében.
A kizárás okai:
• a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti;
• a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása esetén a felszólítás után kitűzött 90 napos határidő eltelte után.
Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség tagjai, az elnök, az alelnök, a Felügyelőbizottság tagjai.
A tisztségviselőket a Közgyűlés választja. Az elnök megbízatása a megválasztás napjától öt évre szól.
Az elnök feladatai:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
b) konferenciák és más rendezvények szervezése,
c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
d) az Egyesület működésének irányítása,
e) utalványozási jog gyakorlása az alelnökkel vagy az irodavezetővel együttesen,
f) előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli,
g) képviseli az Egyesületet.
Az alelnök feladatai:
a) az elnök konzultánsaként működik,
b) az elnök akadályoztatása esetén levezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését,
c) tájékoztatja a tagságot az egyesület munkájáról,
d) Utalványozási jog gyakorlása az elnökkel vagy az irodavezetővel együttesen
VI. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG
Hivatkozással a 2011. évi CLXXV. törvény 40. § (1) bekezdésére az Egyesület köteles - amennyiben az Egyesület éves bevétele az ötvenmillió Forintot vagy a tagság létszáma a 100 főt meghaladta - elkülönült Felügyelőbizottságot létrehozni.
A Felügyelőbizottság szervezeti és ügyrendjét maga határozza meg.
A Felügyelő Szerv köteles az Egyesület működését az ügyek teljes körét átfogóan ellenőrizni, így különösen
• a Közgyűlésekről készült jegyzőkönyvek figyelembevételével vizsgálja a közgyűlési döntések összhangját az Alapszabályban meghatározott egyesületi célokkal,
• az éves Felügyelőbizottsági Jelentés vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét és a mérleget.
A Felügyelőbizottság jogosult:
• célvizsgálatot folytatni, ha az egyesületi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja;
• az Egyesület ügyeiről felvilágosítást kérni, az Egyesület üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés és utalványozás rendjét megvizsgálni.
A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik.
A Felügyelőbizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület elnökségétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
A Felügyelőbizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.
A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelőbizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelőbizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
A felügyelőbizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A felügyelő Szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szerv ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
VII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Az Egyesület vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok (pénzügyek, számvitel, adó stb.) ellátásával az elnökség külső szervezetet megbízhat külön szerződés szerint.
Az Egyesület vagyonának felhasználásáról az elnökség dönt. Évente meghatározza az Egyesület céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékét és felosztásuk módját.
Az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett. Az Egyesület elnöke jogosult az alkalmazottak alapbérének és költségtérítésének összegét meghatározni.
Az Egyesület nevében önálló aláírásra az Egyesület elnöke és alelnöke (amennyiben képviselő) jogosult, amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik.
Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnöknek és az alelnöknek együttesen korlátlanul lehetősége van. Két fő együttes aláírására az Egyesület képviselője meghatalmazást adhat.
Az Egyesület elnökét és alelnökét korlátlan utalványozási jog illeti meg. Az Egyesület elnöke az Elnökség tagját írásban felruházhatja utalványozási joggal az esetleges korlátozások rögzítésével, amennyiben megfelel a törvényi előírásoknak.
VIII. KÖNYVVIZSGÁLÓ
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (amennyiben erre igény merül fel) az Egyesület pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízása.
A könyvvizsgáló megbízatása legalább egy éves időtartamra szól.
A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az elfogadás napján lép hatályba.
Kelt, Szeged, 2014. június 25. napján
A Szabályzatot az Egyesület Közgyűlésének 2014. június 25.-én tartott ülése elfogadta és megállapította, hogy a jelen szabályzat hatályos.
P. H.
………………………… …………………………
az Egyesület elnöke az Egyesület alelnöke